Mentovics Éva: Az én anyukám

Mentovics Éva: Az én anyukám

Mentovics Éva: Az én anyukám - Anyák napjára

Mentovics Éva: Az én anyukám – Anyák napjára

 

Szemed tükre mint a gyémánt,
úgy tündököl, úgy ragyog…
elmondtad már milliószor:
legszebb kincsed én vagyok.
Mesét mondasz lefekvéskor,
simogatsz, ha felkelek,
s hogyha néha úgy visítok,
hogy az ég is megremeg,
kifürkészed, mi a gondom,
megtörlöd a szememet,
hiszen tudod, mindent megold
az anyai szeretet.
Elnézted, ha céklalével
pacáztam az ebédnél,
s éjjel, hogyha lázas voltam,
borogattál, meséltél.
Ápolgattál, pátyolgattál,
így telt sorra napra nap…
most már tudom, hogy az anyák
éjszaka sem alszanak.
Te vagy az én őrangyalom,
hogyha hívlak nem késel.
Tudod anyu, úgy szeretlek…
nem mondhatom elégszer.

Mentovics Éva: Az én anyukám - Anyák napjára

Mentovics Éva: Az én anyukám – Anyák napjára

Vissza az Anyák napi versekhez