Hermann Ottóné: Nagymamának
Harmatos hajnalon
Dalol a pacsirta.
„Tudod-e, tudod-e,
Micsoda nap van ma?”
Csicsereg a fecske:
„Ébredj, ébredj, nézzed,
A sok nyíló virág
Vár a kertbe’ téged!”
Szaladok a kertbe,
Ott is csak azt hallom,
Méhek döngicsélnek,
Madarak a gallyon.
Szólnak a virágok:
„Szedj a kosaradba,
A jó nagymamának
Nevenapja van ma!”
Illatos virággal
Telve a kosárka
Szívem örömében
Harmatot sírt rája…
S érted, ki úgy szeretsz,
Akit úgy szeretek,
Ajkam az Istenhez
Forró imát rebeg:
Legyen élted hosszú,
Napfényes, mint a nyár!
Tele örömmel, mint
Virággal e kosár!
